Távhős fűtéskorszerűsítés

A cél a fogyasztással arányos fizetés

A fogyasztó szempontjából tagadhatatlanul az egyik legkényelmesebb fűtési mód a távfűtés. Kis túlzással azt is mondhatjuk: aki a távhőszolgáltatás melegét használja, annak egyáltalán nincs gondja a fűtésre. Ez persze csak részben igaz. A fűtésre valóban alig van gondja, ám ennek meg is kell fizetni az árát. Mert a lakástulajdonos, lássuk be – szemben a fát, a szenet, az áramot vagy a gázt mérhető módon használó fogyasztókkal –, egyáltalán nem lehet biztos abban, hogy a ténylegesen igénybe vett hőmennyiség után fizet. Néha többet, máskor kevesebbet. Hacsak…

A fűtéskorszerűsítés nem feltétlenül azt jelenti, hogy leválasztják a lakást a távhőszolgáltatásról, hanem: a fűtés legyen helyileg szabályozható

A több helyen is hivatkozott jogszabályi előírások alapján 2003-tól kezdődően Budapest teljes területén kötelezővé vált a távhőszolgáltatás díjának hő-központi méréseken alapuló elszámolása. Mit is jelent ez a gyakorlatban?
Kissé talán bonyolultan hangzik a magyarázat, ezért érdemes akár többször is elolvasni, hogy megértsük. A megszüntetett átalánydíj meghatározásának alapjául szolgáló úgynevezett átlagos fogyasztásnál kevesebbet használó fogyasztók táv-hődíja csökkent, míg az átlagosnál többet fogyasztók távhőköltségei növekedtek. Ez az intézkedés némiképpen megnyugtatóan rendezte azt a korábbi anomáliát, amikor az úgynevezett átalánydíjas elszámolás lényegében egy kalap alá vette a különböző hőmennyiséget fogyasztó lakástulajdonosokat. Fűtéskorszerűsítés

Csakhogy: akik a többletfogyasztók kategóriájába sorolódtak, azoknak bizony ettől kezdve mélyebben kellett a zsebükbe nyúlni. És még mindig nem lehettek biztosak abban, hogy a tényleges fogyasztás után fizettek, illetve fizetnek. Ilyen szempontból ugyanis nincs két egyforma lakás, nincs két egyforma ember. Van, aki szeret 25 fokban ücsörögni, míg más ilyen hőmérséklet mellett ablakot nyit. Nem mindegy az se, hol helyezkedik el a háztömbben az adott lakás. És akkor a szigetelésről még nem is beszéltünk. Nyilván kevesebb táv-hőre van szükség ott, ahol jól szigetelő változatokra cserélték az ablakokat, mint ahol meghagyták a régieket.

Az intézkedés arra viszont mindenképpen hasznosnak mutatkozott, hogy a lakástulajdonosok elgondolkodjanak az igénybe vett hőmennyiség mérésének a lehetőségén. Sok helyen előtérbe került a fűtéskorszerűsítés gondolata. A fűtéskorszerűsítés persze az ilyen esetekben nem feltétlenül azt jelenti, hogy leválasztják a lakást a távhőszolgáltatásról, és mondjuk, egyedi fűtőberendezésekkel szerelik fel. Ilyen is előfordul, de ez a ritkább. A többségnek az a célja, hogy a fűtés legyen helyileg szabályozható. De hogyan?

A hő-felhasználással arányos díjfizetést lehetővé teszi például a radiátorokra elhelyezhető fűtési költségmegosztó használata

A lakásban elvégzett célirányos diagnosztikai vizsgálatok alapján viszonylag egyszerűen meghatározhatóak azok az eszközök, amik észszerűen használhatók a fűtéskorszerűsítéshez. A hő-felhasználás helyi szabályozó eszköze a termosztatikus radiátor szelep, aminek létezik elő-beállításos és elő-beállítás nélküli változata. Emellett szükség esetén alkalmazhatjuk az elő-beállításos visszatérő radiátor csavarzatot is. Az egycsöves, átfolyós kialakítású rendszereknél átkötő szakasz beépítése is szükségessé válhat.
A hő-felhasználással arányos díjfizetést lehetővé teszi a radiátorokra elhelyezhető fűtési költségmegosztó, a használati melegvíz arányos díjfizetését pedig az úgynevezett melegvíz mérőóra felszerelésével lehet megvalósítani.

Hogy ezeknek az eszközöknek az alkalmazásával tényleg elérjük-e a kívánt célt, azt a fűtéskorszerűsítés megkezdése előtt minden esetben érdemes alaposan megvizsgálni. Persze az egyedi körülmények indokolttá tehetik más lehetőségek számba vételét is. Ilyen lehet az épület és a nyílászárók szigetelése, a fűtőrendszer szigetelése, a használati melegvíz cirkuláció szabályozásának időszakonkénti leállítása, vagy a hő-ellátó rendszer kapcsolásának, nyomvonalának, szakaszolásának átalakítása.

A fűtéskorszerűsítés, az átalakítás költsége lakásonként nagyjából 100 ezer forintnál kezdődik, de a helyi adottságok függvényében akár több százezer forint is lehet. Nem vitás, hogy a fűtéskorszerűsítéssel együtt járó egyszeri - de az évek alatt megtérülő - beruházás sokak számára megterhelő kiadást jelenthet, ezért költségtámogatásért célszerű a helyi önkormányzathoz vagy a központi pályázati rendszerek valamelyikéhez folyamodni.

Arról nem is beszélve, hogy míg a szerkezeti és szabályozástechnikai korszerűsítés lakásonként elvégezhető és bizonyos eredménnyel feltétlenül jár, de az igazi eredményt az hozza meg a tulajdonosoknak, ha az egész háztömb szigetelését megpróbálják megoldani. Ez pedig egyrészt összehangolt tervezést és megvalósítást igényel, másrészt még nagyobb költséggel jár, mint amikor csak szabályozó eszközöket szereltetünk fel.

A fűtéskorszerűsítés során a közös cél, hogy senki se fűtse az utcát, és minden mérhető hőmennyiség hasznosuljon

Akárhogy is nézzük, a távhőszolgáltatás egy többszereplős rendszer. A közös érdek persze az, hogy a fogyasztó a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legjobb szolgáltatást kapja, mégpedig úgy, hogy senki se fűtse az utcát, és minden mérhető hőmennyiség hasznosuljon. Közben persze elfogadható mértékre csökkenjen a hő-díj mértéke.

Ez pedig a legkönnyebben úgy valósítható meg, ha a fogyasztó egyénileg tudja szabályozni és mérni is a fogyasztását. Ez azonban jelenleg a távfűtött lakások 88 százalékában nem megoldott. Pedig hozzáértők szerint akár 15 százalékos megtakarítást is el lehet érni, ha egyénileg, azaz lakásonként befolyásolható a fogyasztás mértéke. Plusz: megfelelő falszigeteléssel és korszerű nyílászárókkal ennek a megtakarításnak a mértéke akár 45 százalék is lehetne.

Ehhez van szükség a többszereplős rendszer minden egyes szereplőjének a pozitív hozzáállására.

Viszont: a táv-hőszolgáltató – a fővárosban legalább is – versenyhátrányra panaszkodik, míg a fogyasztók a lakásukba érkező hőmennyiség szabályozhatóságának hiánya miatt egyfajta kényszerszolgáltatásnak érzik a távfűtést.

Mitől magas a fűtésszámla?

Míg tehát az egyik oldalon a szolgáltató különböző intézkedésekkel megtakarításra próbálja ösztönözni a fogyasztókat – például a számlákban hangsúlyosabban jelenik meg a hőenergia-költség -, addig a fogyasztók okkal háborognak azon, hogy esetenként a korszerűtlen fűtési rendszerekből fakadó többletköltségek miatt kell magas fűtésszámlát fizetniük. Fűtéskorszerűsítés: cirkó-kazán

Vannak persze üdvözlendő lépések, amik mind a két szereplő érdekét figyelembe veszik. Budapesten a Főtáv például kidolgozta a lakossági energiatakarékossági programját, az úgynevezett öko-programot. Ezzel a vállalat a távfűtéses lakásokban élő családoknak kíván segíteni oly módon, hogy elérhetővé teszi számukra a radiátoronkénti szabályozás és igény esetén a költségmegosztó rendszerek kialakítását.

Erre szükség is van, hiszen hazánkban a családok jelenleg két és félszer-háromszor több fűtési energiát használnak fel, mint amennyi a nyugat-európai átlag.

A fűtéskorszerűsítés tehát a távhős lakásokban is elkerülhetetlen. Ugye ön is így gondolja. Hívjon minket, segítünk megtalálni azt a megoldást, amivel csökkenthető a fűtésszámla anélkül, hogy alacsonyabb hőmérséklet lenne a lakásban.

Gebe Kft. - +36 30 949-2052

Kérje személyre szabott árajánlatunkat: Fűtéskorszerűsítés árak

További hasznos információk: Fűtésszerelő

---